Hétfő 23:12 bejegyezte Natalie Challenge
Hellótok Drágáim!
Újra itt lennék!A tegnapi nap…nos nem fejeztem be teljesen a múlt bejegyzésem!Khmm.hát nem írnám le részletesen a dolgokat!Volt sok forró csók na meg forró kád rögtön az uncsi színház után Adammel.Nagyon jó volt az egyszer biztos.De mégmindig szűz vagyok!Nem történt meg!Úgy terveztem hogy a 17 születésnapomon fogom megtenni vele ami ezen a hétvégén lesz!Jaj Istenem úgy várom már!Olyan izgatott vagyok.Mivel a suliban mindenki ismer és nyugodt lelkiismeretel kijelenthetem hogy én vagyok ott a királynő így mindenki tudja azt is,hogy milyen jó party-aim szoktak lenni.
-Natalie!Hallottad a hírt?-kérdezte Tess mikor beszálltunk a kocsimba mivel elmaradt a Spanyolunk
-Milyen hírt?
-Van egy új osztálytársunk!
-Hurrá,de jó!És akkor mivan?Hatalmas ez az iskola!Minden hónapba jönnek emberek!De amúgy miért nem láttam őt akkor matekon.?
-Mert ő a haladó csoportba jár!
-Áh szóval kis stréber.
-Jó lehet hogy az de a lényeg hogy elvileg matekon a csaj szeme majd’ki esett mikor meglátta Adam-et.
-És ez miért csoda?Hisz mindenkinek majd’kiseik a szeme ha meglátják a fiúmat!Azért is ő az enyém!
-De Adam is eléggé megnézte!Úgyhogy vigyázz a csajjal.
-Jaj már Tess!Nézni nem tilos!Hiszen szabad világban élünk!És biztos hogy végigmérte őt ha új lány!Hisz ő is csak pasiból van!Amíg ennél durvább dolgok nem történnek kérlek ne idegesíts fel feleslegesen ilyen szarságokkal.Megértetted Tess?-néztem a barátnőmre aki lehajtotta a fejét és úgy nézett ki a kocsim ablakán mintha egy kiskutya lenne aki nem kapott csontot vacsira.
-Majd még dumálunk Tessyke!Szia!-mondtam és félreálltam a kocsi felhajtójuknál hogy kitdujon szállni.
-Oké N!Szeva!
Mikor az ajtó becsapódott én lenyitottam a napellenzőm és megnéztem magam a rá szerelt kis tükörbe.Majd raktam a számra egy kis szájfényt és letöröltem a szemem alatt az enyhén elmosódott sminket.Aztán elkezdett rezegni a telefonom.
-Igen?-kaptam fel és kitolattam az autóval
-Szia Naty!Adam vagyok! Nálam alszol ma este?
-Öö nem is tudom Adam én ezt az egészet csak szombatra terveztem.
-Tudom szivi!Én is!De attól még lehet egy kis kényeztetés!Szeretlek!Ja és itt vacsizhatsz!Majd a szakács csinál valamit!Anyámék nem lesznek itthon.
-Juj szupi!Sietek!Akkor majd 9 kor átmegyek.
-Oké!Szia!Várlak!
-Szia!-köszöntem el és belecuppantottam a telefonba.
Majd a temető felé vettem az irányt!Minden iskolai napom előtt ide jövök és minden iskolai napom után is itt töltök egy két órát és beszélgetek az anyukámmal.Vagyis ez a beszélgetés csak egyoldalú csak én beszélek.De ez már régen is így volt .Mikor élt.Akkor is a beszélgetésünk háromnegyedét az én hangom töltötte be ő pedig csak bólógatott és mosolygott.És szinte biztos voltam benne hogy most is itt ült velem szemben anya és úgyanúgy bólogat és mosolyog rám.Miközben a mondani valóm fele olyan kesze kusza hogy magam alig tudom követni,de ő mindig értette hogy mire akartam kilyukadni.Istenem annyira hiányzott.Elveszteni egy anyát elmondani nem lehet hogy milyen érzés.Ő volt mindig is az egyetlen szülőm(apám sohasem foglalkozott velem),az egyetlen igazi barátom(ezer és egymillió van nekem ezekből,de az mind csak a látszat igaziból egy barátom sincs mióta anya meghalt)az egyetlen anyukám!Na de most mikor ezeket a szavakat írom és a zokogás folytogat mellettem az ágyban Adam horkol.Félmeztelen barna testére a laptopom fénye rásüt és gyönyörű pofiját legszívesebben agyon csókolnám.És ezt is!Úgy megakarom most osztani anyuval!Jaj annyira elszeretném neki panaszkodni hogy milyen egyedül is vagyok én igaziból.Milyen rettentően egyedül!
Köszönöm hogy megoszthattam veletek az életem egyik legtitkosabb részét aminek ha egy darabját is tudná valamelyik „barátom”valószínűleg nem lennék olyan népszerű mint amilyen vagyok!Szóval kérlek titeket ne használjátok ki ezt a bejegyzést csak egy egész kicsit érezzétek át a fájdalmam.
Ölel és csókol titeket
Natalie xo 
Hétfő 23:12 bejegyezte:Calyn Whatman(írta Lara)
Hey People!
Megint egy újabb nap újabb drámával. Persze a napomat hogyan kezdtük? Anyám egy vitájával:
-Kicsim ilyen nincsen ,első nap mindenkinek te még itt döglesz és nem csinálsz semmit. –törte be a szobám ajtaját
-anya te nem látod mi van kirakva a szobám ajtajára?? -kérdeztem és megfordultam az ágyban.
-Nem mész ezzel a táblával semmire! Nem tudod felfogni hogy mindenkinek ugyan olyan nehéz mint neked?Spanyolországot otthagytuk azért hogy ide költözzünk segíteni a nagyanyádnak . Kérlek csak azért mert az első nap reggel ne rontsd el mindenkinek.!
Na persze én vagyok mindennek az elrontója. Könnyű mindent rám fogni. Mert én vagyok itt aki nem akart eljönni ide. Ott végre össze jött egy pár barátom és ott kellet hagynom azokat. Tinát ,Mikey-ot és Dinát . De persze senkit nem érdekel az én véleményem , Attól hogy én 17 vagyok-fogalmazott apám a repülő út elején -nem áll módómban ellenkezni.
Persze a bátyám bármit megtehet pedig egy év van csak köztünk.De mindegy.
-Adj 10 percet anya-adtam be a derekam –legalább hadj legyen egy jó első napja
-Ez a beszéd kincsem.-monda és kiviharzott a szobámból.
-Ez a beszéd kincsem.-monda és kiviharzott a szobámból.
Gyors kiugrottam az ágyból és felöltöztem egy csini ruhába hogy azért az első nap ne azt higgyék rólam hogy egy kis nincstelen vagyok.
Egy fehér pántos tunikát egy farmer rövid nacit és egy strandpapucsot vettem fel. felraktam a barna hajamhoz egy ezüst hajpántott és egy napszemüveget.
10 perc múlva készen az ajtóban álltam és vártam a bátyámat hogy le tudja tólni a seggét a földszintre.
-Drágám-szólalt meg mellőlem a nagyi
-úr isten-ugrottam egyet –ne ilyezges
-bocsánat nem akartam.
-semmi! jelentettem ki.
-Csak annyi , csináld végig én miattam.Ha kérhetlek.
-Te miattad? Tudtam hogy az miatt vagyunk itt mert van valami.
-Te miattad? Tudtam hogy az miatt vagyunk itt mert van valami.
-Nem semmi csak,…..-nem fejezte be-tudtad hogy benned nagyon látom a papát?
-Igen?-és ez sziven ütött mivel a papa eléggé közel állt hozzám.
-igen ugyan olyan a szemed színe , a hajadé és nagyon nagyon papa vagy.
-köszönöm
-köszönöm
-tudom hogy sokat jelent ez neked gondoltam most megosztom veled
-köszönöm még egyszer.
Megöleltem.könnyes szemmel álltam és öleltem.
-Bryan! –kiáltottam mikor a mamát nem fogatm már. –húzzunk mert elkésünk az első napon.
-Jövök.!
-Dana?
-Itt vagyok!-szállt be a beszélgetésünkbe ő is.
-Induljatok!-mondta a mamám.
A kocsiban azon merengtem hogy lehet az hogy a nagyi még csak most mondat azt hogy tök úgy nézek ki mint a papa.Soha nem mondott nekem ilyet. Sőt ő inkább a többieket ugrálta körbe és engem meg nem.ezért nem nagyon akartam idejönni.
-Megjöttünk-szólt a bátyám és leállította a kocsit.
A gyomrom olyan volt mintha kis lepkék szálltak volna benne.Elkezdett izzadnia tenyerem.
A gyomrom olyan volt mintha kis lepkék szálltak volna benne.Elkezdett izzadnia tenyerem.
-Izgulsz ?-kérdezte Bryan.
-Hát csak egy kicsit.És te Dana?-kérdeztem a húgomat
-Nem –a tömeg felé mutatott ahol egy csoport fiú állt és beszélgettek.
Bementünk a tanárihoz,hogy elkérjük az óra rendet és a térképet a sulihoz.
Az egyik legnagyobb iskola volt itt Californiában.
A mai oráim: -Töri, -Spanyol 2 , Matek , Földrajz.
A spanyol oké mert azt tudom.Töri talán, matek oké ,földrajz talán.
Nem akarom magam lejáratni!
Az első órám Földrajz.
-Jónapot-köszöntem a tanárnak és odaadtam neki a papírt.
-Szia. Te lennél Calyn Whatman?
-Igen –mosolyogtam rá
-Ott egy üres hely Ben mellett.
-Igen –mosolyogtam rá
-Ott egy üres hely Ben mellett.
Egy szőke hajú srác mellé vezérelt engem.
Ez a fiú szó szerint szép volt.Gyönyörű vonásai voltak!
Leültem és minden egyes mozdulatomat figyelte.
-Szia-köszöntem neki.
-Calyn kérlek zárkozz fel. Ma Magyarország hőmérsékletét és domborzatát tanuljuk.
Mindenki össze susmorgott arra amit nekem mondot a tanár pedig ha tudná hogy én már tanultam tuti kikérdezne ,de nem fogom neki elmondani.
Ben aranyos volt segített mit hova mettől meddig. pedig én fújtam ezt.
/Csöngetés után./
-Milyen órád lesz?
-Most történelem aztán matek és utolsó két órám spanyol.
-Törin és matekon veled vagyok de én olaszt tanulok. De úgy tudom spanyolból jöttél nem igaz?
-De anyám spanyol és apám ott vette feleségül én meg tudok azért valamicskét spanyoul legalább nem kell ezért annyira aggódni!-Mondtam és rá mosolyogtam.
-Te hétvégén mit csinálsz?
-Még nem tudom !Szerintem a cuccaimat fogom kipakolni.Miért?
-Mert lesz egy buli Natalie bulija és hivatalos vagyok azt mondták bárkit elvihetek hát gondoltam avatónak nem rossz.
-Sok sok piával nagyon jó avató.-jegyeztem meg.
Nagyott nevetett.
-Aranyos!-mondta és a terem felé mutatott ahol a törink lesz.
-Jónapot-ismét az elejéről
-te vagy Calyn bla bla bla
Leültem a Ben melleti helyre és mutatta a tankönyvét. Éppen középkori rómát vettük amit nagyon szerettem. így mikor megkérdezett tudtam válaszolni és többet is mondtam mint kellet volna ezért az osztályba mindenki összenézett.
Ben csak mellettem mosolygott feket szemébe csillogás.
Ben csak mellettem mosolygott feket szemébe csillogás.
-Gyere kajálni éhes lehetsz .vagy nem?-ragatta meg a karom
-Az de ha te nem szertnéd megenni a kezem enged el!
erre megnit felnevett
-tudod hogy vicces lány vagy?
-nem de köszi a bókót.-mosolyodtam el
A kajálda tele volt, a húgomat és a bátyámat kerestem mindenki a saját kis klikkjében ült,.
Menet közben mindenki arról beszélt mekkora buli lesz a hétvégén.
Az asztalhoz érve 2 lány és 3fiú ült ott ahova Ben vezetett.
Az asztalhoz érve 2 lány és 3fiú ült ott ahova Ben vezetett.
-Ő itt Jenny-(rövid feket hajú)-Ann-(vöröses hajú)-Cameron-(vörös szeplős)-Derek-(barna kicsivel hosszab haja van) és -Oliver-(fekete hajú)
-Ő itt Calyn!
-Sziasztok-mondtam és leültem.
El kezdtem a kajálást és csak zümmögést hallottam mert megpróbáltam kikacsolni az agyamat.
-Gyere Calyn-Mondta Ben mikor fel állt az asztaltól.-megyünk matekra!
-Áh oké.-mondtam és utána mentem.
Már nem sokára vége van ennek a napnak és már annak örültem a legjobban.
matekon megint te vagy Calyn bla bla bla.
Most nem Ben mellett ültem hanem ezegyszer Jenny aszatlához ültettek.
De a szemem nem ott volt hanem egy izmos barna bőrű kigyúrt fekete rövid hajú srácon nagyon helyes olyan cuki.
-Ő már foglalt-mondta Jenny-Natalie pasija tudod akinek a bulija lesz.
-jah értem –mondtam és kiraktam a tankönyveimet.
óra végén a tanár:
-Ma a spanyolosoknak nem lesz órájuk, Úgyhogy mehettek haza!
Összeszedtem a cuccomat és indultam a kijárat felé.
Kiléptem az ajtón és vártam hogy az a maradék két óra leteljen hogy a bátyámmal tudjak haza menni.
A mai napom ennyi volt.
A mai napom ennyi volt.
Köszönöm hogy követitek a búskomor életemet,de reméljük lesz ez még jobb is.
puszil és ölel
Calyn
Calyn
